Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.
Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban.
Korábban a szektorban szinte elképzelhetetlen beruházási tervet jelentett be a Royal Dutch Shell: az olajóriás három év alatt 300 millió dollárt fektet erdősítési projektekbe, ezzel kívánja mérsékelni a tevékenysége és a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás során kibocsátott szén-dioxid klímaváltozást erősítő hatását.
Bár hűvösen kezdődött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből.
A klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet; a gleccserek eltűnése pedig óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra - ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán. Ugyanitt egy olasz vezetésű kutatócsoport arról számolt be, hogy több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták: ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.
Túlságosan szélsőségesnek minősítette több meghatározó nap- és szélenergia területén aktív tengerentúli vállalat a demokrata elnökaspiránsok által támogatott Green New Deal nevű tervet, amely egy évtizeden belül véget vetne a fosszilis energia fogyasztásának, ezzel pedig gyakorlatilag teljesen megszüntetné a szén-dioxid-emissziót az Egyesült Államokban. A tengerentúli tiszta energia iparág képviselői szerint nem reális és politikailag túlságosan megosztó a klímaterv, ezért nem támogatják azt annak ellenére, hogy elfogadása nyilvánvalóan elsősorban éppen nekik kedvezne.
Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint Európának és Kínának egyesítenie kellene erőit az Egyesült Államok ellen, amely a klímaváltozás ügyében a Trump-adminisztráció alatt "szabadúszóvá" válva a globális szabadkereskedelmi szabályokat is megsérti.
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
Kialakult a Csendes-óceán térségében az egész világ időjárását befolyásoló El Nino jelenség, amely azonban idén viszonylag gyenge és rövid időtartamú lesz. Az idei egy "döcögő" El Nino lesz, a szakemberek nem várják, hogy jelentősebb hatása lesz az időjárásra - mondta a kutató.
Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket - derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.
Olvad az aszfalt az utakon, és sorra dőlnek meg a melegrekordok Ausztráliában, ahol pénteken már a hatodik napja tombolt a hőhullám.
A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S). 2019 azonban nagy eséllyel melegebb lesz a tavalyi évnél is, miután valószínűleg visszatér az El Nino.
Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI számára készített elemzéséből.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
